Elgondolkodtál már azon, hogy mikor is kezdesz enni? Amikor már
kopog a szemed az éhségtől? Amikor már korog a gyomrod? Esetleg
akkor, amikor rágondolsz az evésre? Sőt, mindig az evésre
gondolsz?! Akkor barátom, te bizony unatkozol!
Bizony,
akárhogy is kerülgetjük vagy ütjük el a témát, az ember
hajlamos rá, hogy unalmában éhségérzetet generáljon magának,
akkor is, ha esetleg nemrég evett. Ez ellen sokan az éhségérzet
elnyomásával próbálnak tenni. Isznak egy pohár vizet, rágóznak,
mentalevelet rágcsálnak, stb... Ám mindez nem ér semmit, hiszen
az igazi probléma nem is az éhség, hanem az unalom (nameg az ingadozó vércukorszint).
Mit lehet
ilyenkor tenni? Meg kell tanulnunk önuralmat gyakorolni és el kell
terelnünk a figyelmünket. Keressünk új elfoglaltságot, bármit,
amire oda kell figyelnünk. Lehet ez új hobbi, munka, tanulnivaló,
bármi. Ha végképp nem bírjuk, menjünk el otthonról - vagy
konkrétabban, menjünk el a kajaforrástól, a hűtőtől. Pár
napig végezzük ezt a gyakorlatot, figyeljünk a testünkre,
tanuljuk meg, mikor vagyunk ténylegesen éhesek! Figyeljünk oda rá, mikor eszünk, gyakoroljuk inkább a "többször picit" módszert, hogy szinten tartsuk a vércukorszintünket, hogy ne jöjjön ránk a nassolhatnék!
Minden fejben dől el! :)